Az orvosok általában 90/60 Hgmm alatti értéknél beszélnek alacsony vérnyomásról (orvosi nevén: hipotenzió). Az első szám a szív összehúzódásakor, a második a szív pihenőfázisában mért nyomást jelenti.
Az agy: az első, aki megsínyli
Az agy a legsérülékenyebb szerv az oxigénhiánnyal szemben. Ha a vérnyomás leesik, az agyba jutó vér mennyisége csökken, ami szédülést, „elhomályosult" látást és koncentrációs zavarokat okoz. Sokan ilyenkor érzik azt, hogy hirtelen felállva elsötétül előttük a világ – ez az orvosi nevén ortosztatikus hipotenzió.
Tartósan alacsony vérnyomás esetén az agy csökkentett üzemmódba kapcsol: a gondolkodás lassul, a memória gyengülhet, és általános fáradtság lép fel. Nem véletlen, hogy a krónikus hipotenzióban szenvedők sokszor „agyköd"-ről panaszkodnak.
A hirtelen felálláskor tapasztalt szédülés nem véletlen pillanat: a gravitáció percek alatt akár fél liter vért vonhat el az agytól, ha az erek és a szív nem reagálnak elég gyorsan.
A szív: kompenzál, de elfárad
Alacsony vérnyomás esetén a szív ösztönösen megpróbálja pótolni a hiányt: gyorsabban ver, hogy minél több vért juttasson el a szervekhez. Ez szívdobogásérzésként vagy gyors pulzusként érezhető. Rövid távon ez hasznos védelmi mechanizmus, hosszú távon azonban megterheli a szívizmot.
Súlyos esetekben – például sokk állapotában – a szív annyira megterhelődhet, hogy keringési elégtelenség alakul ki. Ilyenkor a szervek már nem kapnak elegendő vért és oxigént, ami életveszélyes állapotot jelent.
A vesék: a szűrő leáll
A vesék hatékony működéséhez megfelelő vérnyomásra van szükség – csak akkor tudják kiszűrni a salakanyagokat a vérből. Ha a nyomás tartósan alacsony, a vesék kevesebbet dolgoznak, és a szervezet kevesebb vizelet termelésével reagál. Ez egyrészt a méreganyagok felhalmozódásához, másrészt folyadékháztartási zavarokhoz vezet.
Hosszan tartó, kezeletlen hipotenzió vesekárosodást is okozhat, bár ez jellemzően csak nagyon alacsony értékek esetén és idősebb betegeknél jelent valós kockázatot.
Az izmok és a bőr: a sor végén
Amikor a szervezet „dönt" arról, hogy a csökkent vérmennyiséget hova irányítsa, az izmok és a bőr kerülnek a sor végére. A bőr ilyenkor sápadttá, hűvössé és nedvessé válhat – ez az úgynevezett perifériás érgörcs jele. Az izmok kevesebb oxigént kapnak, ami gyengeséghez és gyors kifáradáshoz vezet még kisebb terhelés esetén is.
A hideg, nyirkos tenyér és a hirtelen sápadtság nem csak idegesség jele lehet – sokszor a szervezet vérnyomásra adott azonnali reakciójáról van szó.
Mikor kell orvoshoz menni?
Nem minden alacsony vérnyomás jelent problémát. Sok sportoló és fiatal nő esetében az alacsony érték egyszerűen az egészséges, erős szív jele. Aggasztó jel azonban, ha az alacsony vérnyomást eszméletvesztés, zavaros tudat, erős mellkasi fájdalom vagy fekete, kátrányszínű széklet kíséri – ezekben az esetekben azonnal orvosi segítséget kell kérni.
A rendszeres vérnyomásmérés, a megfelelő folyadékbevitel és a hirtelen testhelyzetváltás kerülése segíthet megelőzni a kellemetlen tüneteket. Tartós panaszok esetén azonban a kivizsgálás elengedhetetlen, hiszen az alacsony vérnyomás mögött sokszor kezelhető ok – például vashiány, kiszáradás vagy pajzsmirigybetegség – áll.